Photos – A white and a brown lion cub growing up together in Hungary
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területet azonosítottak, amely szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében. Ez a felfedezés új utakat nyithat a szorongás, depresszió és akár a függőségek kezelésében. A kutatás eredményeit a világ egyik legelismertebb tudományos folyóirata, a *Science* közölte.
Az emberi agy folyamatosan értékeli az élményeinket, hogy azok hasznosak vagy károsak-e számunkra, segítve ezzel a megfelelő döntések meghozatalát. Ez a folyamat veszély esetén menekülésre ösztönöz, míg máskor lehetővé teszi, hogy kiválasszuk kedvenc kávézónkat. Ennek a bonyolult mechanizmusnak az idegi alapját számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályozza.
Az emlősök agyában a laterális habenula, egy a szubkortikális területhez tartozó struktúra, kiemelt szerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok szabályozásában. Aktivációja negatív érzelmeket vált ki, túlműködése pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben a laterális habenula gátlása pozitív érzelmeket idézhet elő, amelyek az örömérzet kialakulásában vagy a hangulati zavarok kezelésében lehetnek fontosak.
A HUN-REN KOKI munkatársa, Nyíri Gábor és kutatócsoportja 2019-ben azonosította az egyik legjelentősebb agytörzsi serkentő idegsejt-populációt, amely negatív élmények során aktiválja a laterális habenulát. Ez a felfedezés megmutatta, hogy ezek a serkentő sejtek negatív érzelmeket és agressziót idéznek elő.
A kutatók most egy új, eddig ismeretlen agyi területet találtak, amely szintén a laterális habenulát célozza meg. Az előzőleg azonosított serkentő régióval ellentétben ez az új terület kizárólag gátló jeleket küld a laterális habenulának, és ezzel a legnagyobb ismert agyi régióvá vált, amely ilyen funkcióval bír. Az agytörzs ezen magját subventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el elhelyezkedése alapján. A kutatás során a HUN-REN KOKI magyar és svájci együttműködéssel vizsgálta az SVTg szerepét különböző idegi folyamatokban.
A kutatók egereket képeztek ki arra, hogy kis orrmozdulattal aktiválják saját SVTg neuronaikat. Kiderült, hogy az egerek örömmel végezték el a feladatot, és folyamatosan újra és újra aktiválták az SVTg neuronaikat. Ez azt mutatta, hogy az SVTg aktivitása pozitív érzeteket generált az állatokban. A kutatók ebből arra következtettek, hogy ezek a sejtek az öröm keresésében játszanak szerepet, és emberekben akár a túlzott élvezetkereséshez is hozzájárulhatnak.
A kutatók azt is bebizonyították, hogy az SVTg nemcsak pozitív élmények során aktiválódik, hanem pozitív emlékek felidézésekor is. Az egerek erős preferenciát mutattak az SVTg neuronjaik közvetlen, mesterséges stimulációja iránt.
Érdekes módon kihívást jelentő helyzetekben a stimuláció szorongáscsökkentő hatást gyakorolt, és merészebbé tette az egereket, amikor ismeretlen környezeteket fedeztek fel.
Ezzel szemben az SVTg gátlása kellemetlen érzeteket váltott ki az állatokban, valamint fokozott félelmet eredményezett. Ez odáig vezetett, hogy az egerek kerülni kezdték azokat a helyeket, ahol az SVTg neuronjaikat gátolták. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az SVTg kettős szerepet tölt be: nemcsak a pozitív élmények és motiváció elősegítésében játszik szerepet, hanem megakadályozza a túlzott félelem vagy pánik kialakulását is a negatív helyzetekben.
A kutatók feltérképezték az SVTg neuronok élettani és genetikai jellemzőit is, aminek segítségével azonosítani tudták az SVTg régiót a makákók és az emberek agytörzsében is.
Az SVTg agyi terület felfedezése áttörést jelenthet az élményeink és döntéseink megértésére irányuló kutatásokban, valamint a szorongás, depresszió vagy akár a függőségek célzott terápiáinak fejlesztésében is.
Source: mti